Saját árnyékában

 

Milyen gyorsan változnak a dolgok, hihetetlen, régebben dalokat ajánlott a youtube reggelente, most már mixeket mutogat, még olyan is van, hogy ready for work chill mix. Őrület. Ezt hallgatom, és meglep, mennyire nyugis válogatás, de lehet, hogy nem tanároknak találták ki. 

Most Szöllősi Mátyás könyvét olvasom, tetszik, bár nem tudnám megmondani pontosan, miről is szól, de nagyon jók benne a mondatok. Olyan, mintha mindig is ott lett volna a helyük, ahova a szerző írta őket. Ilyesmi a jó könyv. Volt benne egy félmondat, hogy a nők a saját árnyékukban álltak (nem keresem most ki pontosan, nehogy elrontsa az emlékem), és erről ma az jutott eszembe, hogy a hétfő is olyan, mintha a saját árnyékában állna. 

Más. Az egynapos hétvége hamar elsuhant, jobb lett volna egy picivel többet olvasni, meg filmezni egy kicsit, de nem jutott ilyesmire idő, anyám sokat beszél, este meg még segítettem D-nek egy beadandóban, mert fogalma sem volt, hogy kell hivatkozásokat írni. Próbálom nem belelovalni magam abba, mennyire nem tanítanak semmit az egyetemen. Akinek nincs otthon egy anyja, akinek legalább közelítő fogalma van erről, az hogy oldja ezt meg? Nem a nyolcadik osztály után kellene plusz egy év, hanem az egyetemek előtt egy félév általános mi a fene az a tudományos írás, hogyan jegyzeteljek, hogyan olvassak szakirodalmat, illetve mit csinálok én itt, ésatöbbi. Na ez persze az egyetemeknek se nagyon érdeke, jobb, ha a szemináriumokat belengi a misztikus félhomály. Az is lehet, hogy ez egy piaci rés, és ebből kellene élnem: meghirdetni egy ilyen tanfolyamot sok pénzért.

Más nincs. Ez sokkal jobb hétnek ígérkezik, mint a többi, csak sajnos rettenetesen álmos vagyok. Egy kicsit én is a saját árnyékomban állok hétfő reggel.