Érintés

Patagóniai barlangfestmény: Cueva de los Manos, Argentína

Vajon mikor találták fel a masszázst, kérdeztem Andrást, amint éppen egy túlfeszült izmot igyekezett ellazítani a bal lábamon. Én úgy tanultam, válaszolta ekkor az előzékeny fiatalember, hogy már a barlangrajzokon is megjelenik a gyógyító tenyér. Nekem persze tényleg semmi tudásom nem volt erről, de itthon rákerestem, és tényleg sok ilyen tenyeret ábrázoló barlangfestmény van, a masszázs történetét feldolgozó oldalak viszont nagyjából ötezer évesnek gondolják a test dörzsöléssel és egyéb fogásokkal való gyógyítását. Mindig is tudták, mondta nekem az informatikus diplomával rendelkező, de az elsődleges szakmáját megszeretni soha nem tudó, ma gyógymasszőrként dolgozó fiú, hogy az érintés gyógyít.
Az igazság az, hogy ezzel az állításával ott és akkor nem tudtam maradéktalanul egyetérteni, mert éppen beleakadtunk egy csomóba vagy mibe, de aztán néhány perccel később, amikor végigsimította a lábam, mintegy igazolandó az elméletet, varázsütésre elmúlt minden fájdalom.
Viszonylag keveset beszélgetünk egyébként, de azért minden alkalommal van valami érdekes, amit mesél. Az előző masszőzeimnél nem kedveltem, ha csevegnek, szerettem a csendet, a jóleső szundikálást, de hát ez itt nem relaxációs masszázs, hanem valami egészen más. Talán a thai és a klasszikus masszázs kombinációja, amit csinál, bár mit értek én ehhez, nyilván semmit. Az viszont biztos, hogy van benne valami keleti dolog, mert ma meleg gömböcskéket vagy miket rakott a hátamra, amik hasonlítottak a Karate kölyök című filmben lévő mester gyógyító üvegcséire.
De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ma arról mesélt, hetente kétszer kijár egy öregek otthonába, ott segít az idős embereket átmozgatni. És hogy nagyon szereti ezt, mert milyen szerencsés dolog, hogy együtt élnek ott az idős emberek, nem eszi meg őket a magány, segítenek egymásnak, ami mindkét félnek jó, és megérintik egymást, ami szintén.
Az érintés gyógyít, nem mintha nem tudnám ezt egyébként is, ma mégis igyekeztem kifigyelni, hogyan működik ez az egész. Végül arra jutottam, a régi domborműveknek és festményeknek igaza van, a melegség, a gyógyító erő nem az ujjakban, hanem a tenyérben lakik. Aztán eszembe jutott mennyire fájt a fejem pár hete, és BH hogyan gyógyított meg azzal, hogy megmasszírozta a fejem. De talán nem is maga a masszázs, hanem a meleg tenyér érintése.
Mióta hazaértem, mérhetetlenül álmos vagyok. Ma már nem is tervezek semmit, csak hagyom a testemet pihenni. Elfáradt a gyógyulásban.