Kompakt

Kompakt napjaim vannak. Ez azt jelenti, hogy gyorsan kell sok dolgot egy adott időegységre besűríteni. Tegnap például nagyjából egy óra alatt újraforgattuk a nemzetközi projekthez szánt kis bemutatkozó filmet, mert az eredeti egészen úgy festett, mintha egy zombiapokalipszis után álltak volna kamera elé a temetkezési szakközép diákjai. Én el se tudom képzelni, hogy sikerült ezt összehozni, de mindegy. Szemét módon megkértem az egyik végzős diákomat, hogy vágja össze a felvételt, neki nagy gyakorlata van ebben, szemben velem, akinek láttán eddig még minden videóvágó-program azonnal lefagyott. Ez is elkészült hát. Angolul nem tudnak igazán, de legalább aranyosak.

Ma letolok egy 12 órás műszakot (fogadóóra), aztán iszunk egy kis forraltbort, közben bevásárolok (TSB-nek hála, aki elröpít kocsival), vonatjegyet veszek ésatöbbi. Holnap meg elutazom három napra a négy diákkal. Csendes, békés advent.

Azért erős a gyanúm, hogy tudat alatt sikerülnek ilyen kompaktra a napjaim, mert ha meg van egy kis időm, és épp nem Nesbot olvasok, akkor azonnal elindul A lét kilátástalan hiábavalósága című mozi. BH-nak igaza lehet, tessek többet aludni, csak olyan ez, hogy amikor az ember sajnálja magát, akkor nehezen alszik. Viszont amint kevesebbet alszik, egyre inkább hajlamos sajnálni magát. A lét könyörtelenül véges, az önsajnálat kvázi végtelen. Van köztük matematikai összefüggés is biztosan. (Nincs.) BH-nak pedig konkrétan igaza van, csak ezt nehéz beismerni, mert fáradt és kialvatlan vagyok. Satöbbi.

Más nincs. Amikor kialudtam magam, szeretnék még többet aludni. Ez is egy ördögi kör.