Írókról és olvasókról. Meg a világ jobbik részéről.


Szeretek olvasni, nem titok, és szeretek írni is, ez talán nem mindig jó, lehetne kicsit titkolni, mit tudom én. Ezt most csak azért írom ide az elejére, hogy látsszon, nem kell ahhoz nagy fontosság, hogy az ember írjon, és ahhoz se, hogy olvasson, rendkívül fontos egy bizonyos életkor fölött ez: elolvasni, mit gondolnak mások, és strukturált szövegbe foglalni azt, amiről gondolkodunk, az emberi lét egyik alaptulajdonsága. Vagy kellene legyen. Fontos megjegyzés.
Jó volna, ha az ember visszatalálna az olvasásához, ami ma luxus, és az íráshoz, ami ma kiváltság. Jobb volna nem így csinálni az életeket, és ha volna, a három kívánságom egyike ez lenne: Több szót! Mehr Worte! Barátságban lenni a szavakkal.
Azért jutott mindez ma reggel eszembe, mert egyrészt ma legszívesebben csak olvasnék, másrészt mert tegnap voltam a Merítés-díj átadásán. Utóbbi fontosabb a gondolat szempontjából. Szóval van ez a díj, ami abszolút magánkezdeményezés, és kapcsolódik a moly.hu oldalhoz, hiszen a közönség ott szavazhat a díjazottjára, a zsűri tagjai mind molyos felhasználók (Magyarország legnagyobb online olvasóközössége), tehát maga az ötlet onnan indult, de úgy érzem, a díj mostanra önállósodott, és alaposan ki is nőtte magát. Már három kategóriában is osztanak/osztunk díjat: gyerek- és ifjúsági irodalom, széppróza és líra kategóriában, ésaz a lényeg, hogy az előző év során megjelent hazai kötetetekből válogat mind a zsűri, mind az olvasóközösség. Nem tudom, igazam van-e, de úgy érzem, ez az az irodalmi díj, ami mögött a legtöbb olvasás áll. (Már ami a zsűri munkáját illeti.)
A tegnapi díjátadóra Varró Dániel és Grecsó Krisztián jött el. A zsűri széppróza kategóriájának díjazottja, Krasznahorkai László meg nem jött el, de a kiadó képviselője ott volt, és át is vette a díjat. Nem mondok erre semmit, azt hiszem, Grecsó Krisztián nagyon szépen elmondta helyettem is, amit erre mondani lehet vagy érdemes. Szebben is mondta, mint én mondanám.
A díjkiosztón sok kedves író és olvasó emberrel találkoztam. Azt hiszem, miattuk szeretem annyira a molyt, miattuk, akik a szavak barátai. Zoli is beugrott, kaptam tőle a kötetéből: micsoda szívet melengető gesztus. Sok kedves ember volt együtt, ismeretlen barátok többnyire, de volt alkalom megölelni egymást Orsival és Natival is. Hát ez tegnap Magyarország szép arca volt.
A világ szebbik arcához persze hozzátartozik BH is. Csupa szeretet, csupa odafigyelés. Minden szép volt, jót ettünk, sokat sétáltunk, még fotóztunk is. Szép napok voltak, lelket építő és óvó varázslat a hétköznapok ellen.

Megjegyzések

  1. De jó Tőled ilyen hangulatú, gyöngysorba fűzött szép szavakat olvasni :)

    VálaszTörlés
  2. Jó volt. Több ilyen kéne és kevesebb hétköznap.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen. Kiegyeznék egy ilyen hétköznapmentes világgal.

      Törlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések