Hétköznapok

Nem hiszem, hogy van utálatosabb dolog a karácsony előtti bevásárlóközpontoknál. Irigylem azokat, akiknek megadatik a luxus, hogy a közelükbe sem kell menni, mert boldog emberek. Ha azonban az embernek van kamasz gyereke, aki 1. húzott osztálykarácsonyon, 2. húzott angol órán, 3. húzott spanyolon, valamint szüksége van némi sapka-sál kiegészítő kombinációra, akkor kénytelen-kelletlen be kell vonszolnia magát ebbe a csillogó-villogó üzletkomplexumba.

Én nem szeretem ezt az emberekkel zsúfolt izét, és sajnos öt perc után rettenetesen ideges leszek a korzózó tömegtől, meg a hozzám hasonló, tanácstalan emberektől. A dolog szépsége persze az, hogy a két pár kesztyűből, ami össze volt csomagolva, valahogyan másfél pár lett ma reggelre. Nem tudom, az üzletben esett-e le, vagy egyszerűen szublimált, de emiatt, meg mert szeretnék B-nek egy fülhallgatót is venni még karácsonyra, ismét be kell mennem. (sóhajt)

Ha valaha sok pénzem lesz, nem megyek boltok közelébe többé, lesz egy bevásárlási megbízottam, aki mindent megvesz, én meg otthon ülök, és olvasok.

Más nincs. Sütöttem éjjel, amire nagyon büszke vagyok. Szeretem ugyanis ezeket a dolgokat az utolsó pillanatra hagyni. Ha még az ajándékokat is be tudnám csomagolni még a héten, akkor kitüntetést is adnék magamnak. Vagy legalább két óra alvást pluszban a ma éjszakai elmaradást pótlandó.