Tanácstalan

Elég tanácstalan a testem, és ehhez nem vagyok hozzászokva. Rég voltam valóban beteg, de ha voltam is, hamar túljutottam rajta, és talán nem is volt igazából antibiotikumra szükségem. Főleg vírusokkal küzdöttem, azt hiszem, de ez most valami más. Valami szenya kis baktérium talán.

Negyedik napja küzdök, és valószínűleg egy úszómedencét megtöltene az izzadságom, ami eleinte nagy reménnyel töltött el: az ember kiizzadja a kórokozókat, de mostanra elveszítettem a reményem.

A köhögés szörnyű, és bár javult a helyzet, a mellkasom továbbra is fáj, a torokfájás pedig elmúlt ugyan, de visszatért, és túl vagyok egy fuldoklási rohamon is, ami komoly halálfélelemmel járt. Lázam viszont nincs. Nem találom a tünetekhez a kulcsot.

Jövő héten egy csomó dolgom van, pénteken elutazom, és nem engedhetem meg magamnak, hogy egy teljes hétig táppénzen legyek. Viszont betegen utazni nagy hiba. Dilemma. Fogalmam sincs, mit csináljak.

Más nincs. A kijavított dolgozatok száma nulla, a megtervezett órák száma nulla, a holnapi fodrász esélye nulla, a bennem élő kórokozók száma viszont minden bizonnyal három csilliárd. Kell egy kurva ördögűző. Elegem van a betegségből.